A templom 1929-ben épült. Azelőtt, 1787-től 1929 tavaszáig, a domboldalon fentebb állt egy templomként szolgáló épület, egy imaház, harangtoronnyal. Fényképet, rajzot nem ismerünk róla.
1929-ben Vásárhelyi Dezső építész tervei alapján készült a mostani épület. Alapzata és a falak alsó része sóskúti terméskőből, a falak többi része a földesúr (Dréher Jenő) téglagyárából kapott téglából.
A váli katolikus templom mellett található a középkori gótikus templomtorony. Korát a kutatási eredmények a XV. századra teszik. Már a századelőn jelentős műemlékként tartották számon. Eredetileg a régi templom tornya volt, az új templomot Ürményi gróf ettől kicsit távolabbra helyezte el.
A Váli-vízen átívelő kétlyukú hídon átsétálva vagy átautózva már messziről látszik az út végén magasodó, méreteiben is lenyűgöző templom. Fejér megye legnagyobb, Magyarország kilencedik legnagyobb temploma.
Egy 1828-as püspöklátogatási jegyzőkönyvből azt tudhatjuk meg, hogy az ősi torony már a harmadik templomot szolgálta.
Az első – háromhajós – templom a XII-XIII. században épült. A torony a templom hátsó részén volt, első része lenyúlott a mostani útig. Oltára a mostani kettős kereszt helyén lehetett.
Az épület a váli katolikus temető hangsúlyos része. A templom mögötti domboldalon, a lépcsőkön felsétálva hamar a szemébe tűnik a látogatónak.
Az Ürményi József által lerakott városmag harmadik eleme a kastély-templom vonalban helyezkedik el. Tervezője ugyanaz, mint a templomé. Szerény díszességével és tagozatlanságával ünnepélyes, de egyben zárkózott is.
A 18. század végén épült Ürményi-kastély Fejér megyei Vál község egyik legismertebb nevezetessége. Az egykoron az Ürményi család tulajdonát képező copf stílusú kastélyt romos állapota miatt nem használják.
Története:
Oldalak
Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by
WeebPal.
