A Váli-vízen átívelő kétlyukú hídon átsétálva vagy átautózva már messziről látszik az út végén magasodó, méreteiben is lenyűgöző templom. Fejér megye legnagyobb, Magyarország kilencedik legnagyobb temploma.

Egy 1828-as püspöklátogatási jegyzőkönyvből azt tudhatjuk meg, hogy az ősi torony már a harmadik templomot szolgálta.

Az első – háromhajós – templom a XII-XIII. században épült. A torony a templom hátsó részén volt, első része lenyúlott a mostani útig. Oltára a mostani kettős kereszt helyén lehetett.

A második – nyugatra néző – templom a régi romjain épült. Építészeti stílusát tekintve a gótika jegyeit mutatta. A törökök várrá alakították, majd a felszabadító csapatok megérkezése előtt felgyújtották. Ez a templom kisebb méretű volt elődjénél. Megmaradt két padja, oltárszekrénye, két fa oltári angyala. Kis mérete miatt az 1800-as évek elején felmerült egy új templom építésének gondolata.

Az agg korban lévő Ürményi határozta el magát a templomépítésre. Nagy segítője volt ebben az akkori tudós plébános, a fiatal Farkas Imre, későbbi megyéspüspök. A templom tervezője egyes források szerint Heine Ágost (Ágoston), mások szerint pedig az Esterházyak építésze: Engel Ferenc. A tervezési munkálatok 1818-19-ben folytak. 1819. augusztus 15-én pedig sor került az ünnepélyes alapkőletételre. A szerkezetkész templom 1824. augusztus 15-re készült el. Belső díszítése 1854-ig folyt.

A templom alapterülete 1170 m2. A belső hosszúság 47,5 m, a hajó szélessége 13 m, mely a két – kereszthajó látszatát keltő – oltárfülkével 23, 4 m-re bővül. A kupola magassága 15 m. A klasszicista stílusban megépített templomba oszlopos kapuzat vezet, timpanonja négy ión kőoszlopon nyugszik. A timpanon domborművén Krisztus és Szent Péter alakja látható. Belül a dongaboltozatos, kupolás templom hatalmas arányai még inkább kibontakoznak. A kupola alatti térrész finom arányú tagolásával, mérsékelt díszítésével hatásosan emeli ki a szentély kettős korinthoszi pillérrel keretezett és oromzattal koronázott főoltárát. A nagy méretek sem teszik rideggé a belső teret. A templom berendezése, képei, felszerelése nagy művészi értéket képviselnek. A régi templomból csak a padokat, a keresztelőkutat és az orgonát hozták át az új templomba.

A bejáratnál lévő kápolna kezdetben keresztelő kápolna volt. Itt őrizték a régi templomból áthozott keresztkutat. Oltárából készült a mai szembenéző oltár. Ma a gyóntatószék foglal itt helyet. Két Ferenczy szobor is díszíti a templomot. Egyik Ürményit ábrázolja, a másik címe pedig ” Az üdvözült lélek”.

A hajó oldalfalait al secco-k díszítik. A fehér és a zöld árnyalataival készített grisaille-k a bécsi Wagner József és Ferdinánd festőművészek alkotásai.

Ferenczy szobrával szemközt áll a díszes, empire stílusban készült ón keresztelő kút, Ürményi Ferenc ajándéka. Díszítései Krisztusnak a bűn felett aratott győzelmét jelképezik.

A jobboldali mellékoltár képe az utolsó vacsorát ábrázolja. Schaffer József alkotása.

A baloldali mellékoltár képe Mária mennybemenetele, melyet 1852-ben festett Molnár János festőművész.

A négyszögletes, ízléses vaskorláttal lezárt apszisban foglal helyet a márványlappal fedett koporsó alakú főoltár. Két oldalról három-három empire gyertyatartó ékesíti. A predella végén mindkét oldalon egy-egy imádkozó kerub látható. Az oltárképet keretező márvány építmény négy oszlopon nyugvó empire timpanont hordoz, benne az isteni szem domborművével. A főoltárkép a keresztre feszített Krisztust ábrázolja, a kereszt alatt Máriát, Szent Jánost és a keresztet átölelő Mária Magdolnát láthatjuk. Ez a festmény is Schaffer József műve.

A szentélyre nyílik az üvegajtós sekrestye. A gyönyörű rokokó bútorzat igazi látványosság. A majki kamalduli kolostor templomából való.

Megemlítendők még a védett, művészi értékű egyházi edények is (barokk kehely, keresztelési kancsó).

A templom nagy értékű képe … volt – sajnos csak múlt időben beszélhetünk róla, mert a nyolcvanas évek végén elrabolták – egy az 1500-as években festett, Rafaello-iskolából származó, a Szentcsaládot ábrázoló festmény. HA VALAKI….

A váli helytörténeti múzeum nagy része is a műemléktemplomban kapott helyet.

A szószék fafaragással díszített, klasszicista alkotás.

A II. világháború szőnyegbombázása jelentősen megrongálta a templomot, melyet a falu óriási áldozatok árán épített újjá.

A többször felújított és átalakított orgona eredete a középkorra nyúlik vissza. Megemlítendő, hogy az 1959-es felújításkor ez a hangszer volt az ország első, teljesen elektromos vezérlésű orgonája.