Kulturális örökség
A településen 1730-40-ben már önálló egyházközséggé szerveződtek a reformátusok. Az 1700-as évek közepén nádtetős imaházuk volt. Később haranglábat is emeltek, az 1739-1740-es pestisjárvány idején harangot hozatnak Budáról. 1820-ban átépítették, megnagyobbították barokk stílusban. 1926-ban egy 21 m magas tornyot emeltek a templom elé, s ebben helyezték el két régi harangjukat.
A csabdii ref. egyházközségnek - az 1890. évben tartott püspöki egyházlátogatás alkalmából írt - monogaphiája szerint 1710-15 között mintegy 150 lélekre szaporodott fel Csabdin és a vasztélyi kastély körül letelepedett megtisztított vallás követõinek száma, a református és az evangélikus hívek hitélete akkoriban összefonódott.
Amikor a csabdii 1700-as években élõ evangélikusokról és a velük összekapcsolt reformátusokról beszélünk, valójában ekkor még a veszprémi püspök levelében pusztának nevezett Csabdi lakosainak nagyrészérõl beszélünk.
Klasszicista stílusban épült 1831-32-ben, ma műemlék jellegű református temploma XIX. században. 1944-45-ben leégett, majd 1957-58-ban eredeti formájában állították helyre. Három harangja van.
A település Bojta kun (kabar) vezértől származtatott Baracska nemzetség fészke. Neve már 1212-ben felbukkan oklevélben, ekkor Boroksa alakban írták, és már templomos hely volt. Itt épült fel a Baracska nemzetség Mindenszentek tiszteletére épült monostora. A középkorban nemesi birtokosok lakták, a török kortól pusztává vált.
Baracskapuszta katolikus lelki gondozása 1749-ig a váli, azután a ráckeresztúri romai katolikus plébános feladata volt, mivel a helybéli középkori templom elpusztult, bár romjai még sokáig láthatóak voltak.
A bicskei evangélikusok a Magyarhoni Ágostai Hitvallású Evangélikusok 1880-as névtára szerint a Csabdi gyülekezet 7 filiájának egyike volt, mindössze 2-3 fõvel, viszont 1903-ra a hívek száma 145-re emelkedett. Gyülekezetté az 1924-tõl itt szolgáló Horváth Sándor csabdi evangélikus lelkész szervezte õket.
A nagyközség 1933-ban telket adományozott a gyülekezetnek, amely gyakorlatilag egy gödör volt: a község lakói innét vittek földet maguknak. Az akkori felügyelõ, Szkok Pál malomtulajdonos volt, aki teherautóival rengeteg fuvart vállalva sokat tett a gödör feltöltéséért.
A mohácsi vész és Buda elfoglalása közötti időben (1526-41) erősödött meg a reformáció,a lakosság református hitre térésével megtartotta a középkori templomot. bár ezidőbeli egyházi életéről semmit se tudunk. A tizenötéves háború idején (1591-1606) ismét gyászos pusztasággá változott e táj. 1613 után feltámadt hamvaiból a református egyház is, felépítették a rommá lett templomot. A Bécs ostrománál szétvert török sereg visszaözönlő csapatai 1683-ban felégették Bicskét.
Bicskén a Szent Istváni rendeletet követően épül az első templom, melyet a tatárjárás után, az átrendeződő kereskedelmi útvonal miatt két kilométerrel odébb épülő templom követett. A török dúlás után a hely megszentségtelenítése miatt választják az újabb helyszínt a templom számára. Az építkezés lassan haladt, a faluba települő református hívek fejezik be az építését, s ők veszik használatba az épületet. 1701-ben veszik vissza a reformátusoktól,1727-ben felújították, és ugyanabban az évben fel is szentelték.
1882. október 2-án nyitotta meg kapuit az alcsúti paraszt- és zsellérgyerekek előtt az alcsúti zárda, amelyben óvodát és római katolikus iskolát vezettek a Paulai Szt. Vince rendhez tartozó szatmári irgalmas nővérek. Alapítója Klotild főhercegnő, József Károly főherceg felesége. Az óvodások és leányiskolások nevelését, tanítását a főhercegnő négy szerzetesnővérre bízta.
Nagy-Magyarországon akkoriban 2,78 százalék gyermek járt óvodába, Alcsúton pedig 98 százalék, méghozzá felekezeti hovatartozástól függetlenül.
József nádor már 1819-ben, az alcsúti birtok megvásárlásának évében felkérte kastélyának megtervezésére a hazai építészet nagymesterét, Pollack Mihályt. A hazai klasszicizmus egyik legharmonikusabb épületét 1827-ben vette birtokba a főhercegi család. Az épületegyüttes végső formája azonban később alakult ki, a kastély további két építési periódusa után nyerte el végső, kiteljesedett formáját. A végső alaprajz és tömegalakítás annyira egységesnek tűnik, hogy felvetődik a gondolat, talán a kezdeti Pollack tervek eleve magukban foglalták a későbbi bővítések lehetőségét.
Eredetileg jószágkormányzói központnak épült az 1820-ban emelt tágas, klasszicista főszárny, a falu közepére.
Oldalak
Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by
WeebPal.
